Léteznek-e angyalok? Furcsa kérdés feltenni ezt a kérdést a 21. század elején, hiszen máris halljuk a hivatalos tudományos dogma szarkasztikus válaszát: „micsoda sületlenség”. Pedig legbelső lényünk tudja a választ: „IGEN.” Angyalok léteznek.
Mint ahogy létezik az az ezoterikus, misztikus, transzcendens világ is, amely körülvesz bennünket és amely képes bennünket eljuttatni ahhoz a felismeréshez, hogy életünknek van egy igazi célja: visszatalálni Istenhez. Megtalálni azt, amit elvesztettünk.
Átélni és megtapasztalni azt, hogy az emberi élet több önmagánál. Útkeresés és hazaérkezés. Megannyi próba, szenvedés és feleszmélés. Ráébredés legbelső énünk igaz természetére: Istennel való végső azonosságunkra. A világ isteni természetének felismerése és megtapasztalása.
Pedig ez a világ ugyanúgy létezik, mint az az „emberi világ” melyet behelyettesítünk a megtanult „valóság” elemeivel. Merthogy mielőtt kapcsolatot teremtünk a „felsőbb angyali világokkal” érdemes elgondolkozni azon is hogy mi alkotja saját „konvencionális valóságunkat”. Miből is tevődik össze a mi emberi világunk?
Mik is a modern ember világát felépítő „illúziók”?
Mik a fizikai valóságot alkotó összetevők?
Az anyagai szinten manifesztálódó és rabul ejtő csodák?
Mik a jóléti társadalomban élő individuum ismérvei?
A plazmatévé, a saját yacht, a sok pénz, vagy a családi élet?
Ezek végsősoron mind pillanatnyi élvezetek. Mihelyst áthelyezzük tudatunkat egy másik síkra, mindaz amivel körülbástyáztuk magunkat, mindaz amibe kapaszkodunk mulandó szemfényvesztésnek bizonyulnak. Mindaz amivel körülvesszük magunkat csupán elkendőzése annak a sokkal nagyobb „valóságnak” melynek részesei vagyunk.
Amikor ezt felismerjük, akkor nyílik meg tudatunk a felsőbb világok megtapasztalása felé. Ekkor válunk képessé arra, hogy kapcsolatot teremtsünk a felsőbb világokkal: ekkor válunk képessé arra, hogy „angyalokkal kommunikáljunk”.
Az „angyalok” nem mások, mint saját felsőbbrendű énünk manifesztációi egy olyan multidimenzionális valóságban, ahol az emberi szellem szabadon szárnyalhat és megteremtheti a saját isteni valóságát.
Egy olyan világban, ahol az individuális ember közvetlen kapcsolatot teremthet az isteni világokkal és behívhatja életébe azokat a „transzcendentális erőket”, melyek képesek eltölteni az „angyalok áldásával”. Melynek hatására saját életünk megtelhet „isteni áldással”. Melynek következményeképpen életünk egy magasabb, isteni, multi dimenzionális valóság részesévé válhat. Melyben megtalálhatjuk saját individuális életünk „értelmét”. Melyben boldogok és szabadok lehetünk.
Ehhez nem kell mást tenni, mint megnyitni érzékeinket a magasabb dimenziók – az „isteni világok” – befogadására. Átadni életünket egy hatalmasabb erő oltalmának. Rábízni saját emberi pillanatnyi létezésünket az „angyalokra”. Alázattal, hittel és megértéssel adózni az univerzum csodájának.
Vezessenek a felsőbb hatalmak emberi utunkon, hogy visszataláljunk az elveszett forráshoz: Isten valóságához.
Ekkor bizonyosságot nyerünk: léteznek angyalok.
Forrás: Spirituális Ezotéria Könyvtár
