Személyiségzavarról általánosságban

  Még egy pár mondat erejéig említést teszek a személyiségzavarokról. 

Írok a témáról, mert olyan sok ember életét keserítik meg, és jó ha tudunk róla hogy nekik betegségük van, bár, elvileg ez nem is betegség, csak “zavar a működésükben.”. … 

Ahogy mondják is: a személyiségzavarban szenvedők, és hozzáteszik viccesen, hogy nem szenvednek, hisz életük minden percét élvezik, ami csak félig igaz, mert ott legbelül nem érzik ők annyira jól magukat. 

Írtam már jó pár bejegyzést, de azokban elsősorban a nárcisztikus és hozzá hasonlók tulajdonságait mutattam be.  

A hivatalos megfogalmazás valahogy így szól:

A személyiségzavarok olyan mentális egészségi állapotok csoportja, amelyeket régóta fennálló viselkedési, gondolati és érzelmi minták jellemeznek, amelyek eltérnek a társadalmi normáktól, és jelentős szorongást és működési zavart okoznak. 

Számos különböző típusú személyiségzavar létezik, és természetesen mindegyiknek megvannak a maga ismertetőjegyei, sajátosságai és diagnosztikai kritériumai, melyekből mi földi halandók sokat tapasztalunk, megszenvedünk, ha van olyan “szerencsénk” hogy ilyen emberrel hozott össze a sors, de pontos diagnózist csak szakorvos állíthat fel vizsgálatok, tesztek elvégzése után.  

Egyéb személyiségzavarok közé tartozik:

• Az elkerülő személyiségzavar, amelyet a társadalmi gátlás és az alkalmatlanság érzése jellemez.
•  Függési, függőségi személyiségzavar, amelyben az illetőnek túlzott igénye van arra, hogy mások vigyázzanak rájuk.
• Rögeszmés-kényszeres személyiségzavar, amelyet a perfekcionizmus és a rendezettséggel való foglalkozás jellemez.

 A felsoroltakon kívül még sok fajta (személyiség) zavar létezik, amelyről akár országonként, kontinensenként változhat a megítélés, hisz ami tőlünk egy távoli országban elfogadott, az hazánkban már egyfajta zavarnak minősül(het). … 

 Ismert zavarok közé tartoznak még a 

• Skizoid személyiségzavar: Erre a típusra befelé fordulás jellemző. Látszatra nem érdeklik az emberi kapcsolatok. Jól el van a saját kis világában.
•  Spizotip: Az ő viselkedésük kirívó, különcök, esetenként megbotránkoztató minden megmozdulásuk, a gondolkodásmódjuk szintén lehet abszurd.
•  Paranoid: Bizalmatlan, nem hisz, úgy véli átverik, kihasználják, stb. (Megjegyzem, ha valós az átverés, akkor nem kell megbélyegezni az illetőt.)
•  Teátrális: Egyes vélemények szerint ez egy összefoglaló elnevezés, melybe beletartozik a hisztrionikus, a nárcisztikus, antiszociális a borderline személyiségzavar is.
• Szorongásos személyiségzavar csoportjába sorolható a depedens, az elkerülő, a kényszeres személyiség.
• Depedens: Az ilyen ember igényli a túlgondoskodást, ennek okán behódoló lehet a magatartása. 

Fontos megjegyezni, hogy a személyiségzavarok súlyossága és megjelenése változhat.  

 A alábbiakról régebben már tettem említést, de a felsorolás miatt címszavak erejéig vázolom.

• Az egyik legismertebb személyiségzavar a borderline személyiségzavar (BPD). 
• Egy másik általánosan ismert személyiségzavar a nárcisztikus személyiségzavar (NPD). 
• Az antiszociális személyiségzavar (ASPD) szintén jól ismert, bár gyakran félreértik.  

(Az antiszociális személyiségzavarban szenvedő egyének figyelmen kívül hagyják mások jogait, illegális tevékenységeket folytathatnak, és hiányzik belőlük a bűntudat, és az empátia. Lehet hogy impulzív és agresszív a viselkedésük.) … 

Továbbá nem minden személyiségzavarban szenvedő személy mutatja az összes diagnosztikai kritériumot. Ezért is fontos, hogy senkit ne mi diagnosztizáljunk.

Ezenkívül a személyiségzavarokkal küzdő egyének egyidejűleg előforduló mentális egészségi állapotokat is tapasztalhatnak, például, ami talán a legismertebb, és leggyakoribb típusú betegség, az a depresszió vagy a szorongás. 

Az okok összetettek és sokrétűek.

Bizonyítékok utalnak arra, hogy mind a genetikai, mind a környezeti tényezők szerepet játszanak a kialakulásukban.  

 A személyiség, mint kifejezés arra utal, ahogy az illető látja önmagát, ahogy a környezetéhez, a környezetében lévőkhöz, eseményekhez viszonyul. Személyiségünk az évek folyamán változhat, és változik is, de a születésünkkel hozott alaptulajdonságaink megmaradnak.

• A traumatikus tapasztalatok, mint például a gyermekkori bántalmazás vagy elhanyagolás, szintén hozzájárulhatnak a személyiségzavarok kialakulásához. A gyermekkori bántalmazásnak is elég sok formája létezik, de ebbe jobb bele se gondolni, és nem is fogom részletezni. Természetesen ez nem a struccpolitika, de a részletes feltárást hagyjuk a hozzáértő szakorvosokra.
• A személyiségzavarok kezelése általában pszichoterápia, komplex, személyre szabott kezelés, ami egyénenként igen eltérő lehet.

Mindegyik személyiségzavar igen nagy terhet ró a emberekre. 

Legyen az érintett illető ő maga valamilyen zavarral küzdő, vagy épp a környezetében élő személynek is nagyon megterhelő.